Olaszfalu lakosságának 90 %-a római katolikus. A Magas-Bakony központjának számító Zirc a környező falvak, így Olaszfalu katolikus hitéletét is meghatározta a XVIII. században. A falu évtizedekig a zirci plébániához tartozott, 1764-ben szakadt el Zirctől, 1788-ban vált önállóvá.
A faluban a plébániát 1787-ben állították fel, a parókiát is közel a templommal egyidőben építették, így ettől kezdve a lelkészek is helyben éltek. Az anyakönyveket 1747-től kezdve vezették.
A rendszerváltás után az egyházi életben is lényeges változások történtek. 1993-ban a Veszprémi Egyházmegye érseki rangra emelkedett; ettől kezdve a plébánia a veszprémi érsek fennhatósága alá tartozott. A plébániát 1999-ben bekövetkezett haláláig Krasznay József (rendi nevén Kerény) atya irányította. Nevéhez kötődik 1990-ben a plébánia felújítása. Utóda Mozsgai József (Tádé) ciszterci rendű plébános Baranya megyéből, a pécsi egyházmegye területéről került Olaszfaluba. 2001-ben feltárta az 1945-ös szovjet vérengzés történetét, melyet nyomtatásban jelentettek meg Fájdalmas péntek címmel. 2002-ben restauráltatta a templomi oltárképeket. 2003-ban felújíttatta a templomtetőt, új ablakokat készíttetett.
2007 szeptemberétől 2011 szeptemberéig Tölgyesi Alberik Plébános Úr látta el a lelkipásztori teendőket a faluban.
2011 októbertől Primász Róbert O.Cist Plébános Úr, 2013 júliustól Imrefi Mór O.Cist, 2017. augusztus 15-től Dékány Árpád Sixtus Apát Úr a település plébánosa. Minden szerdán megtalálható a plébánián.
Az általános iskolások és az óvodás gyerekek hittan oktatását Stánicz Márton katolikus hitoktató látja el.
A hitélet terén is előrelépés történt: az általános iskolás tanulók mintegy háromnegyede rendszeresen jár hitoktatásra. A hétköznapokon tartott szentmiséken gyér a templom látogatottsága, de vasárnap és ünnepnapokon megtelik a templom. A vallási normákat betartó hívek rendszeresen gyónnak és áldoznak.
A vasárnapi és ünnepnapi szentmisék kezdési időpontja: 10:30
A szombati (esti) szentmisék időpontja:
