Olaszfalu címerének leírása

A címer két, egymásra tett pajzsból áll. Az alsó ún. háromszögű nagy pajzs hasított, jobbról vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező, balról kék. Az első és negyedik vörös máz között kisebb, lófejpajzs formájú bolgárpajzs van. A vörös-ezüst mázzal borított pajzsrész a település Árpád-kori elnevezésére utal. (A III. Béla alapította zirci ciszterci apátság építkezésein dolgozó francia - vallon - kőfaragókat letelepítésük után "vlaszi", "ulaszi", "olaszi"-nak hívták a ma már ismeretlen nevű falu egykori lakói.) A pajzsok tengelyében kitüntetett helyen egy fa elvont, jelképszerű ábrázolása látható "életfa", mint az erdőkultúra kifejezője. A nagy pajzs kékje a németajkú lakosság népművészetének (bútor, viselet) domináns színe, égbolt is. A második vörös és harmadik ezüst máz között, a lófejpajzs két nagyobb ívéhez simulóan jobbra és balra egy-egy ekevas jelzi az itt élők egyik fő megélhetési forrását, a földművelést. A pajzs alakja (lófejpajzs) az állattenyésztésre, a zöld színe a fejlett kertgazdálkodásra emlékeztet. A lófejpajzsot, benne a fával valamint az ekevasakat kétoldalt aranyló (sárga) vonalak keretezik (közvetett nap-jelkép). A címeralkotó a jelenkori törekvéseket is szimbolizálja a címerképeivel, motívumaiban és a kompozícióban a település két hajdankori falupecsétjét is felhasználja.

A címerrajzmunkát Szűcs István képzőművész tervezte.